Válsághorizont
 
A tavalyi esztendő a Fabula-Intarzia záróköve, időben legalábbis. Mondjuk ezt úgy, hogy közben tudjuk, a lap nem szűnt meg, csak átalakult. Amit persze a körülmények magyaráznak – ha kell ilyesmi egyáltalán –, sajátos módon a huszonegyedik századiság.Marosvásárhelyi újság körkérdezett, hogy szokott-e könyvtárba járni s ha igen, milyen gyakran, nyájas olvasó.

 
Intarzia születésnap sorsolással
 
A brassói Transilvania Egyetem faipari fakultása adott otthont a 10 éves Intarzia szü-letésnapi ünnepségének. A rendezvény egyben utolsó felvonása volt a „Legyen ön is a nyertesek között!” kampánynak, melynek keretében 12.999 euró értékben sorsoltunk ki ajándékokat az előfizetők között...

Lapunk és kora
 
Kisutcányi ipari parkja van Székelyudvarhelynek, valamelyik korábbi évben az Intarzia munkatársa megkérdezte a fél tucat vállalkozás vezető szakembereit, hogy s mint a ka-pukon belül? A Do-Bo Starlemn azóta csíkszeredai cég lett, ez kiderül a 2006-os évfo-lyam első lapszámából: nem sokkal előtte házi vásárt rendezett, az eseményre a csík-szeredai vámmentes övezetben található, 160 négyzetméter felületű újjáépített és újon-nan berendezett csarnokban került sor...

Udvarhelytől Brassóig nem hosszú az út
 
Múlt esztendő kezdő lapszámában a főszerkesztő arról publicisztikázott, mint nyit ablakot az Intarzia a hazai meg a kontinentális valóságra. A 2005-ös indító számban ugyancsak a folyóirat helyét és szerepvállalását értelmező jegyzettel találkoztunk – fennállásának nyolc évét értékeli a főszerkesztő:...külsejében színesebb, információban gazdagabb, ol-vasmányosabb...

Faültetők, favágók, a dánok és a moszt
 
Bejelentettük az újulást az Intarzia soron levő évfolyamának első számában: „legfő-képpen a hazai faipar jövőjét kémleli, de betekintést nyújt a most körvonalazódó új Európa gazdasági helyzetébe is. Szakmai események, hírek, újdonságok bemutatásával a szakma jövőképét igyekszik formáln”. Emez újabb betájolást értelmezve csakhanar meggyőződhetünk, nincsen új a nap alatt, és legyen ez a folyóirat következetességének dicsérete...

Régi kelengyésládák, újabb sokadalmak
 
A Red Route új-rokokós verbalizmusa kapcsán hirtelen a Bauhausra nyitottunk, épp jó-kor: 2003-ban volt e német, de 100 százalékban európai és XX. századi stílusirányzat egyik reprezentatív magyar képviselőjének centenáriuma.  Breuer Marcell 1925-ben, 23 évesen tervezte meg a Vaszilij széket, amit a Bauhaus másik nagy személyiségéről, Kandinszkijról, a festőről neveztek el...

Kulturális ütközések, piacok békéje...
 
Korábban is felfigyelhettünk volna egy igen terjedelmes rovatra, ami a cégek bemuta-tására vállalkozik. A piacon oly fontos kapcsolati tényező következetesen érdekli az Intarziát. Jó lenne tudni, hány szerencsésen nyélbeütött üzlet mögött áll folyóiratunk. Jó, ha minél több cég mondhatja el magáról: megjelentem az Intarziában, azóta nem szű-kölködöm partnerben...

A Famos – Kölnben. Ott kezdődött a csőbútor
 
Az új évfolyam legelső száma eszünkbe juttatta azt az udvarhelyi vállalkozót, aki va-lamivel hamarabb (még a múlt évszázasdban – évezredben) komolyan nekiállt, hogy tanulmányozza az égés, úgy látszik még mindig tökéletesíthető technikáit. Az illető nem beszélt a levegőbe, nem pusztán elméleti szakember volt. Utóbbi érdekes egy szerzet – az ötletkovács egy nap és egy éjszaka képes olyasmit részletezni és meggyőzően elő-adni, amit rosszabbik esetben soha senki nem próbál ki, legkevésbé ő...

Bürokrácia és joghézag. A múlt idő restaurálása
 
Úgy váltunk el a csupa kilencesből álló esztendőtől, hogy közben tippeltünk: ugyanbiza mi lesz 2000-ben a bútorpiacon? Románia a stabil piacot képviselő országok megle-hetősen népes lajstromában található. Kína csak nemrég tört be az élvonalba, így tehát már a nagy csoportban van Kanadával, Mexikóval, Brazíliával, Argentínával, több közép-európai országgal, Oroszországgal, Indiával, Dél-Koreával és Ausztráliával, ezen a szin-ten az évi termelés 2 és 10 billió dollár között mozog...

Hogyan alszik Európa? Az udvarhelyi súlypont
 
Előző évből hadd emeljünk át egy ábrándos hírt: Dániában akáchídat építettek – magyar építők, baktalórántházi akácból. Skanderburgban tehát felépült az első gyaloghíd, tiszta akácból. Az építményt a jégkorszak óta a tengerből kizárult, majd az idők során mo-csárrá feltöltődött lápon át verték, s azért jó, mert eddig a gyalogosoknak meg kellett kerülniük a fjordot, ha a másik városrészbe akartak jutni. Erről jut eszünkbe az akác játszótér Udvarhelyen; a sétatéri attrakciót azóta többen átmásolták udvarukra...

Don Quijote életnagyságban, kőkorszakra fakorszak
 
Tíz esztendővel ezelőtt, enyhén szólva ellentmondásosak voltak az ipar hírei. Most még ott tartunk, hogy tudomásul vesszük, a rendszerváltás előtt Kelet-Európában Románia bútoripara fejlődött a legdinamikusabban. 1989 után nehéz átszervezési periódus kö-vetkezett, amely ,,más kelet-európai országokhoz viszonyítva csak korlátozott nyugati tőkebeáramlást regisztrált”. Hát erről van szó, a visszapolgáriasuló, s a folyamatnak még csak a kezdetén álló keleti térfélen negkezdődött a verseny a külföldi tőkéért...

A két, fából faragott fétis a népibútor-kft.-k hajnalán
 
Milyen volt tíz esztendővel ezelőtt a világ? Ha kurtaaz emlékezet, megtoldjuk a kor saj-tójával, így válik szükségképpen dokumentummá mindaz, ami annak idején – esetünkben 1997-ben – a nap újdonsága, ritkábban szenzációja volt. Kérdezhetnénk úgy is, tényleg oly sok újdonsága volt napnak – esztendőnek? Vagy időközben annyit változott a nagyút az erdőtől a piacig, hogy megéri számbavenni már a puszta kü-lönbségeket is? Meglátjuk közelebbről...
  

 
 
 




Imageline © 2007
www.woodholz.ro