A válság üzenete: egymásra vagyunk utalva

A célkitűzések irányt adtak a Szövetségnek, a célba érés azt jelentené, hogy a Szövetségnek már nincs létjogosultsága. Szerencsére erről még szó sincs. Személy szerint még két vonalat látok az ARBOR-on belül: érdekképviselet és szakmai képviselet. Az utóbbinak nagyobb hangsúlyt adnék, mert meggyőződésem, hogy a szakmaiság utat tud törni magának az érdekek világában.

Faipari, tehát szakmai szövetségként mennyire tudja ellátni az ARBOR a más típusú tevékenységekkel foglalkozó cégek érdekképviseletét?

2009 elejétől az ARBOR Faipari Szövetség nevet váltott és átalakult ARBOR Vállalkozók Szövetségévé. A névváltás szerepváltással is együtt jár. Rá kellett ébredni, hogy nemcsak a faiparban tevékenykedő cégeknek, de a hozzájuk kötődő termelő- és szolgáltató iparnak is összefogásra van szüksége (pl. szállítás, segédanyagok stb.). Legjelentősebb kedvezményeinket (üzemanyag, telefondíjak, áramszolgáltatás) pont úgy élvezheti mindenki, mint a faiparosok. Rendezvényeink nyitottak számukra is.

Milyen kezdeményezéseik, rendezvényeik vannak?

Minden évben sikerült szakmai konferenciát szervezni, idén első alkalommal vállalkozói bált is. Hírlevelünk igyekszik tájékoztatást nyújtani új jogszabályokról, pályázati lehetőségekről, kiállításokról, képzésekről, piaci ajánlatokról, rendezvényekről – heti rendszerességgel. Közösen indította el a Szövetség néhány faipari termék, alapanyag CE minősítését. A Szövetség jelen van a város, a régió életében, lehetőségeihez mérten segíti a kezdeményezéseket: Lovas Napok, ifjúsági és kulturális rendezvények, faültetési akciók, vészhelyzetek, de néha túllépünk a régión, mint idén, amikor a magyarországi árvízkárosultaknak küldtünk segélyt. Többször tárgyalt a Szövetség politikusokkal, törvényhozókkal a tagság érdekeinek érvényesítésért.

Milyen a szervezet struktúrája, felépítése?

A szövetség élén 11 tagú igazgatótanács áll, elnökkel és két alelnökkel. Ők heti, kétheti rendszerességgel találkoznak (nyáron havonta), és átbeszélik a sürgető kérdéseket. Évente hívják össze a közgyűlést, amelyen direkt visszajelzésre van alkalma a tagoknak is a szövetség jelenét, jövőjét illetően. De irodánkban is jelezhetik igényeiket a tagok.

Az új elnökség milyen célkitűzésekkel kezdte meg mandátumát?

Gyakorlatilag csak az elnök személye változott, az igazgatótanács többi tagja maradt, továbbra is folyatatva az elkezdett munkát. Személy szerint a következő gondolatokkal vállaltam el az elnökséget: a jelenlegi válságnak számomra egy üzenete van, éspedig az, hogy egymásra vagyunk utalva. Minél előbb ismerjük ezt fel, annál hamarabb sikerül megoldásokat találnunk. Azt szeretném, ha az ARBOR-t unokáink is emlegetnék, legalább olyan büszkén, ahogyan mi emlékszünk a századforduló, az 1900-as évek Gyergyószentmiklósának szervezeteire: a Kolping Legényegyletre, a Tűzoltó Egyletre, a Református Nőegyletre, vagy az Ipartestületre, amely először honosította meg a szakoktatást városunkban. Azt szeretném, hogyha bárki érdeklődik városunk iránt és megnyitja a hivatalos honlapot, akkor a civil szervezetek fül alatt „életet” találna, és nem a page not found megjegyzést. Úgy képzelem el, hogy minden réteg fiataljainak kiutat mutathat a szervezet, mindegy, hogy munkába akar állni, avagy egyetemre menni, és tanulás után bizonyítani. Egy dologban nem hiszek: abban, hogy munka nélkül fejlődni lehet. Haladni persze lehet, ezt nem vonom kétségbe. Hisz halad a rák is. Hiszek a civil szféra erejében, hiszek abban, hogy ha a gazdasági erőt képviselő szereplők összefognak, segíthetnek a város, a régió álmait megvalósítani. De ehhez szükséges egy nagy, közös álom. Itt az ideje, hogy eldöntsük, minőségi életet élünk, avagy hagyjuk sodorni magunkat az árral. Csak rajtunk múlik a döntés. Felelősek vagyunk egymásért. Felelősen cselekedni pedig azt jelenti számomra, hogy szétnézek, megtudom a gondokat, és megkérdem, segíthetek-e a megoldásukban? Ha igen, akkor teszek. Mert szeretem a közösségemet, és a szeretet számomra cselekvést jelent.

Az ARBOR alapító tagja az SZVESZ-nek. Milyen célokkal lépett be a szövetségbe, illetve milyen lehetőségeket lát benne?

A fenti gondolatokat tovább szőve adódik a régiós összefogás szükségessége. Számomra az autonómiának a fejekben kell elkezdődnie, és egyenértékű a tenni akarással, a felelősségvállalással. Az SZVESZ létrejötte nem politikai gondolat eredménye, és ez nagyon fontos! Szükség van rá, mert tartást biztosít a tagságnak. Felvállalunk egy közösséget, annak értékrendjét, és teszünk is az ügyért. Lépésről lépésre összekapcsolódnak az emberek, cégek, és kiemelik egymást a globalizálódó világ útvesztőjéből... Így látom az SZVESZ szerepét és létjogosultságát.

Z. Nagy István


Irodánkban új ügyvezető áll a tagság rendelkezésére heti két nap (hétfőn és kedden): Gál Katalin
Címünk: 535500 Gyergyószentmiklós, Bucsin negyed 10/B/16, telefon: 0266 362 521
Mobiltelefonon és e-mailben folytonos az ügyfélszolgálat, bármikor segítünk:
Gál Katalin: 0751 069 606
Molnár Judith: 0753 096 826
Email: office@arbor.ro
www.arbor.ro


Az ARBOR küldetése: „Abból az elvből indulva ki, hogy az erdeinkre hosszú időn keresztül szükségünk van, szükséges lesz a fa magasabb fokú megmunkálása. Így több helyi munkaerőt foglalkoztathatunk, és magasabb áron tudjuk értékesíteni a faanyagot. A széltöréses fa kitermelése óta érzékelhető egy átállás a magasabb fokú megmunkálás felé.
A vállalkozóknak nagyon nagy szerepe van a térség gazdasági, szociális fejlődésében. Az alapítók által képviselt cégek mostanig is jelentős mértékben hozzájárultak a különböző sport-, kulturális és más különböző rendezvények anyagi támogatásához.
Az emberi civilizáció során sokoldalú, létfontosságú kapcsolatban állt a környezetét széppé, egészségessé teremtő, sok esetben stabil menedéket és élelmet is biztosító erdővel, valamint annak pótolhatatlan termékével, a faanyaggal. A fa az emberiség egyik legfontosabb nyersanyaga. A nyersanyagok közül a fa az egyedüli, amely újratermelhető és a keletkező hulladékai, elhasznált termékei 100%-ban újrahasznosíthatóak.
 A XXI. század egyik fő feladatává vált a szakszerű erdőgazdálkodás megvalósítása, erdeink védelme. Látszólagos ellentmondás ezzel szemben az, hogy a kitermelt fa az egyik legfontosabb környezetbarát nyersanyag. Nagyon fontos és sürgős feladatunk, hogy a műanyag, a fém, a vasbeton termékek helyett – ahol lehet – fát használjunk. Erdeinket úgy kell tehát megőriznünk, szakszerűen gazdálkodnunk, gyarapítanunk, hogy közben folyamatosan korszerűsítjük, új technológiák bevezetése által, valamint növeljük fatermékeink gyártását, felhasználását.
A hosszú távú fennmaradásunk érdekében fontosnak és sürgősnek tartjuk az összefogást: ezért alapítottuk meg az ARBOR Vállalkozók Szövetségét.”


Kölnben jártam
 
A szervezők próbálták azt a látszatot kelteni, hogy Köln a régi fényében ragyog.
Szerintem ebből annyi igaz, amit a statisztikák is igazolnak; hogy elmozdulás van az IMM 2009-el szemben, de ez azért akkora optimizmusra nem jogosít fel, mint amekkora ott megfogalmazódott.
Ez így van, de leginkább a mi - értem ezalatt a román zászló alatt kiállítókat -   szakterületünkre érvényes a visszafogottság, itt még stagnálásról sem beszélhetünk.
Mert úgy összességében  nem volt több tömörfa és furnérozott bútor jelen, mint a tavaly és azonkívül, hogy talán több volt a tölgy bútor, az összetétel sem változott.
A nyugat-európai kiállítók közt az erős német cégek domináltak, nagy kiállító- felületekkel, naprakész formákkal, magas megmunkálási szinttel, egyre tökéletesebb és drágább vasalatokkal, kellékekkel. A Román Bútorszövetség standján 16 cég  állított ki, ebből négy Hargita megyéből amelyeket általános érdeklődés övezett. Eredményekről korai beszélni, mert nekünk, kelet-európaiaknak Köln inkább a kapcsolatteremtések vására.
De panaszkodni nincs okunk.
Mint általános újdonság, említést érdemel, hogy az eddig felkarolt teljes lakáskonzept omladozni látszik. A „pure village” a heterogén termékcsoportokat részesíti előnyben, ahol az egyedi  formatervezett bútorok  és kellékek a vevőnek eredeti, kreatív bebútorozási  lehetőséget kínálnak, a kiállított tárgyak a fogyasztót saját arcélű lakásberendezésre ösztönzik. Ez az újdonság sikert aratott, és optimizmust gerjesztett.
Mint trendek :
- a fehér kárpitos huzatok s korpuszbútor felületek továbbra  is dominálnak,
- a kék, sötétkék, fekete kiegészítő színek matt kivitelben újdonságnak számítanak,
- nagy méretű ebédlőasztalok voltak kényelmes, inkább fotelnek mondható székekkel, egyre zseniálisabb kihúzórendszerekkel,
- sötétebb faszínek, üveggel és nemesacél színű vasalatokkal élénkülnek,
- egyre több lámpa, világító van a korpuszbútorokban,
- a „Greenline” bútor teret nyert,
- a konyha, ebédlő, living néha egy térben egyesül, sőt még a háló és fürdő is beleolvad.
Az a tény, hogy ez a vásár 50 %-ban német, rányomja a vásárra  bélyegét.
Kölnből nézve, nekünk lesz munkánk 2010-ben, mert a bútort nagyon kérik, én úgy sejtem, hogy a vékonyodó szeleten még kevesebben osztozunk.  
 
Dobay Tibor

IMM Köln 2010 – Új trendek
 
Az idei kiállítás sikeréről már a megnyitás előtti napokban zengett a sajtó. Tény, hogy növekedett a kiállítók száma (5.9 %-kal) és a vásár végén már a látogatók számának 15%-os növekedését is biztosra vehették a szervezők. Végül is e népszerű szakmai rendezvény sikerének legfőbb pillérei a kiállítók és a látogatók.
Egy funkcionális, falnyi szekrény-összeállítás, egy világos vajszínű kanapé kávézóasztallal, évek óta ez a német miliő és évek óta ebből szeretnének kitörni vagy ehhez képest  szeretnének újat mutatni a vásárszervezők.

Idén külön, ingyenes kiállítási felületet biztosítottak a 1O-es pavilonban olyan fiatal tehetségeknek, akiket még nem befolyásolt a piac, új formák, új anyagok bemutatására, azzal a nem titkolt céllal, hogy tiszta ötletekkel frissítsék a köznapi sablonokat. Volt néhány szép és funkcionális bútordarab (iroasztal, polc), de a legtöbbre inkább azt mondanám angolosan, hogy érdekes volt. Bár nemrégiben egy neves olasz designer nyilatkozta, hogy nem szeretné, ha munkáit szépnek látnák, inkább mondják, hogy érdekes. Sajnos, az itt bemutatott ötletek fotózása szigorúan tilos volt, néhányukat látni lehet nyomtatásban a vásárszervezők által megjelentetett trendek könyvében (Trend Book ). 
Fiatal tehetségként egy formásabb darab megszületésekor még hírnévről, fali transzparensekről álmodik az ember. Viszont ha majd szembetalálja magát a piac farkastörvényeivel, a kivitelezés, az eladás sokrétűségével, akkor érti meg, hogy a vevő amikor leül egy székre, vagy elindítja a kávéfőzőt, beül egy autó volánja mögé, nem a designer neve jut eszébe, hanem az étel, a kávé élvezete, az előtte álló út feladatai.  Mire minden nehezségen átrágja magát az ember, megérti hogy a haladás útja a legtöbbször a csapatmunka, és addigra veszíthet ötleteinek frissességéből, eredetiségéből. Ezért fölöttébb értékelhető a vásárszervezők ötlete, a D3 Designe zóna: teret adni minden évben a friss tavaszi fuvallatnak, segíteni a fiatal designereknek kapcsolatot teremteni az iparral és a végfelhasználóval.
 A kiállítási pavilonok rendszere, azaz a kiállítók idén is  a 2008- ban bevezetett tematika szerint voltak  csoportosítva, megkönnyítve a tájékozódást.
Az eddigi  PURE zónát - a tiszta forrás, a forma születésének világát idén PURE VILLAGE-é fejlesztették. Ez a pavilon (3,2) az idei újítások egyike.  A nyitott  struktúrák jelige érvénye szerint azt sugallták, hogy minden egységesíthető, minden forma hordoz szépséget, ha hasznos is. A magas minőségű anyagok és formák mellett az öko- egyensúly megtartásán volt a legnagyobb hangsúly.
A belső terek jellege, a tiszta formák világa, inkább a vidéki miliőkre emlékeztet mint palotára, inkább „Landhaus”, mint modern.   Az ebédlő-nappali-konyha egy élettérré formálása után, idén először jelent meg a  háló és a fürdőszoba személyes, bensőséges térré való összeolvasztása, egy otthoni wellness, relaxáló-üdülő beltér kialakítása, aminek már neve is van, “SPA”.
 Ennek a legújabban előretörő irányvonalnak nagy sikere volt a vásáron, a szakemberek és a nagyközönség körében is.
A kiállítás sikeréből az Innovation zóna designerei is kivették részüket. Itt is két új trendet mutattak be, a One Room Living-et, ( egyetlen tér megformálás kényelmes miliővé) és az új iStyle-t, a virtuális és reális összevonását.
Az anyagok és színösszeállítások terén is új trendek jelentek meg. A fehér szín ismételt térhódítása a kárpitozott bútorokon jelentkezett, dominálta a kanapék világát. De újításként hatott a matt fekete és a kék előretörése is, mind a kárpitok színében mind a bútorok, kiegészítők összeállításában.
Az idei vásár igazi mottója a kényelem-Comfort volt. Minden újítás, ötlet ezt szolgálta. Az ebédlőasztalok mérete jelentősen nőtt. A hatalmas asztalok mellett fotelszerű székek csábítottak kényelmes időtöltésre. A legnagyobb asztal egy darab deszkából készült, egy Új-Zélandon kivágott,  több ezer éves fából, fantasztikus látványt nyújtott  7,5 m hosszával.
 A környezetvédők bizonyára nem dicsérték meg sem a kiállítót, sem a kivitelezőt ezért az elképesztő méretű asztalért, mert a “zöld” bútorok szintén új trendet nyitnak, az újrafelhasznált anyagokból valóságos csodákat hoztak össze az ügyes tervezők. Ide tartozik a LED - fénytechnika alkalmazása is.
Új trend továbbá a sötét fa alapanyag üveggel, acéllal kombinálva.  Gyakori a dió és a sötétbarnára pácolt tölgy matt acél-inox díszítéssel.
Az IMM Köln 2010  keretein belül egy nemzetközi szakértőcsapat, “Trendboard”, négy főbb irányvonalat  határozott meg: Trickery (trükkös), Comfort Zone (kényelmes), Rehab (helyreálított) Discipline (fegyelmezett). Kétnapos workshop eredményeként összegezték mindenik témában a formákat, színeket, anyaghasználatot, a velük kapcsolatba kerülő emberek elvárásait, életszemléletét.
Trickery-  A trükkös - illúzió/színpadiasság/hamis funkciók
Ez a népszerű stílus megidézi a klasszikus formákat, de játszik velük, rögtönzéssel és apró csalásokkal, kreatívan alakítja át. Ezek a tárgyak inkább művésziek, semmint piac-vagy anyagokat egyesítő bútordarabok. Olyan színekkel is bátran kísérletezik, mint a lila, a barackszín vagy a barna.
 
Rehab-A helyreállított: puritánság/kísértetezés/méregtelenítés
Visszatérés az alapokhoz, a csontvázig lecsupaszított, sallangmentes, tiszta formákhoz. Erre a világra a visszavonulás, a háttérbe húzódás, szinte áttetszővé válás a jellemző. A falak fehérek, így a szögletes, funkcionálisan elrendezett bútor kerülhet a középpontba. A mindent meghatározó fehérek és halványszürkék közé a sárga szín visz egy kis kontrasztot.

Discipline-A fegyelmezett: észszerűség/használhatóság/Bauhaus/minőség
A fegyelmezett stílus kedveli a Bauhaus esztétikáját, és az abszolút tökéletességet követeli meg. Nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és a tartósságra, nem elég pusztán a szép, karcsú forma.
 
Comfort-A kényelmes: körülölelő/vigasztaló/barkácsolás/angolosság
Egyik oldalról családközpontú, harmóniát sugárzó, barátságos, másrészről pedig, visszatükrözi a világ minden tájáról származó, erőteljesen hagyományos, kézzel készített (vagy annak tűnő) formákat és megoldásokat. Hatalmas, kényelmes karosszékek idézik a régi angol berendezést. Színes, hagyományos motívumok jelennek meg a kárpitokon, textileken. A színek is jellemzők: sötét földbarna, szederlila, icipici sárgával, zölddel és pirossal keverve.
 
Kovács Judit
 

Fakanáltól a zöld energiáig
 
5 millió eurós, részben az EU által finanszírozott beruházással fahulladékból akar hőenergiát és áramot termelni a nyárádremetei Niraj Ace Brad Prod kft.
 
A Niraj Ace Brad Prod kft. Románia legnagyobb fakanálgyártója. Az 1994-ben alakult Maros megyei cég évente körülbelül 1 millió fakanalat gyárt, melyek zömét Németországban értékesítik. A vállalkozás emellett még frízeket, parkettát, hajópadlót és különféle konyhai eszközöket gyárt saját maga által kitermelt és feldolgozott fából. A frízek szintén exportra készülnek, kínai partnereknek gyártják őket, míg a parkettát és a hajópadlót belfödi felhasználóknak adják el. A Niraj Ace Brad Prod évente mintegy 20-25.000 köbméter fát termel ki, javarészt bükköt. A fát a cég fűrészüzemében dolgozzák fel. A fűrészüzem jelenlegi formájában 2000 óta működik, 500.000 dolláros befektetéssel hozták létre, meséli Magyari Pál tulajdonos, vezérigazgató.
 
A cég sikerrel pályázott a strukturális alapoknál egy, a fahulladéknak zöld energiává való átalakítását célzó projekttel. A tervek szerint napi 36 tonna, a fafeldolgozás során keletkező hulladékot és feldolgozásra alkalmatlan faágat égetnének el, úgynevezett ORC technológiával. A keletkezett hőenergiát a cég jelenlegi 120 köbméteres szárítókapacitásának 600 köbméterre való növelésére kívánják fordítani, az elektromos energiát pedig bevezetnék az országos elosztó rendszerbe. A beruházás összértéke 5 millió euró, ennek 40-60 százalékát fogja biztosítani az Európai Unió. Magyari Pál reméli, hogy a beruházás megvalósítása már idén megkezdődhet. A nyárádremetei vállalkozásnál egy másik beruházást is terveznek, miután beindul a zöld-energia termelést, szeretnének létrehozni egy táblásított fapanókat gyártó részleget. Magyari Pál nem fél a gazdasági válságtól, bizakodva tekint a jövőbe. “Hozzánk már tavaly beköszöntött a válság, mikor leesett az euró árfolyam. Az egy övön aluli ütés volt. Ha most nem esik vissza az euró, túléljük a krízist” – nyilatkozta Magyari Pál.
A Niraj Ace Brad Prod kft. jelenleg 89 embert foglalkoztat. A cég tavalyi forgalma 1,2 millió euró volt.
Pengő Zoltán

Faházgyár EU-s támogatással
 
 
2,5 millió eurós beruházással épít faházgyárat Görgényoroszfaluban a Bucin Mob kft. Az üzem kapacitása évi 50 ház lesz. A gyár fémszerkezetes szerelőcsarnokát részben már felhúzták. Jelen pillanatig a cég 700.000 eurót fektetett be, a vállalkozás folytatásához pedig a Strukturális Alapoktól vár pénzt. “Pályázatunkat a kormány már tavaly jóváhagyta, most már csak Brüsszeltől kell zöld utat kapnunk. Tavaly szeptemberre ígérték a pénzt, de jelen pillanatig egy lejt sem kaptunk. A legnagyobb gond az, hogy amikor benyújtottuk a pályázatot 3,6 lej volt az euró árfolyama, jelenleg pedig 4,3 lej. Nekünk lejben fogják kifizetni a támogatást, ami a jelenlegi árfolyamon azt jelenti, hogy 1,5 millió euró helyett csak 1,2 milliót kapnánk. Ez tragédia volna. Remélem, a kormány megtalálja a módját, hogy kompenzálja az árfolyamváltozás miatti veszteséget”, nyilatkozta Dan Bucin igazgató.
A Bucin Mob gyárából kikerülő házak faszerkezetes épületek lesznek. A 160X60 mm-es, 56 fokon szárított fanyőfa gerendákra OSB-lapok, a fal külső felületén pedig polisztirén lapok is kerülnek. A falakat kívül-belül levakolják és lefestik, így tehát ezen épületeket nem is lehet majd megkülönböztetni egy téglaháztól. “Ez lesz az ország legmodernebb, német technológiával dolgozó faházgyára. Négy nap alatt fogunk legyártani egy házat, melyet kamionokkal szállítunk majd a helyszínre és 8-12 óra alatt szerelünk fel a kiöntött beton alapra”, mondja az igazgató.
A faházgyár beindulása 25 új munkahelyet fog teremteni. A Bucin Mobnak jelenleg 145 alkalmazottja van. A cég kerti bútort és fa nyílászárókat gyárt, tavaly 4,1 millió eurós forgalmat bonyolítva le.
Dan Bucin reméli, hogy mire a házgyár megkezdi a termelést véget ér az ingatlanszektort különösen súlytó válság. Az igazgató elmondása szerint a faházaknak egy sor előnyük van a hagyományos technológiával készülő épületekkel szemben: gyors kivitelezés, kitűnő hőszigetelés, 200-250 euró négyzetméterenkénti ár.
A Bucin Mob rendelésre is fog dolgozni, de saját ingatlanberuházásokban is gondolkodik: Görgényoroszfaluban egy 2 hektáros, Szászrégenben pedig egy 1,4 hektáros telekre építene saját lakóparkot.

Pengő Zoltán
Imageline © 2007
www.woodholz.ro